Cosmos47.

Szentendre Duna-partjának közös újragondolása

A Duna-parti kérdőívnél nem mindegy, mire kérdeznek rá

A Szentendre belvárosi Duna-partjáról szóló lakossági véleménykérés első olvasásra egyszerű ügynek tűnik: körülbelül 200 méteres partszakasz, megközelíthetőség, ülőhelyek és zöldfelület. Mégis sok múlik azon, hogy a válaszokból később milyen fejlesztési program áll össze. Egy partszakasz nem csak sétahely, hanem árvíz által érintett terület, közlekedési útvonal, pihenőhely és élőhely is, ezek a szempontok néha ugyanarra a négyzetméterre pályáznak.

A jó kérdés nem csak kívánságlistát gyűjt A véleménykérés akkor lesz igazán használható, ha különválasztja azokat a dolgokat, amelyekről a lakosság közvetlenül dönthet, azoktól, amelyeket műszaki, vízügyi vagy jogi korlátok határoznak meg. Más típusú válasz például az, hogy több ülőhelyet szeretnénk, és más az, hogy pontosan hová kerülhet tartósan rögzített utcabútor egy árvíznek kitett partszakaszon.

Érdemes lenne ezért nem csak azt megkérdezni, mi hiányzik, hanem azt is, mikor és hogyan használják az emberek a területet. Külön adat lehetne a hétköznapi áthaladás, a hétvégi pihenés, a babakocsis vagy nehezebben közlekedő látogatók szempontja, illetve az, hogy nagyobb vízállás után mennyi idővel válik ismét használhatóvá a part. Ezek nem látványos kérdések, viszont később segítenek elkerülni, hogy egyetlen, napos hétvége tapasztalataiból tervezzünk.

A zöldfelület itt nem díszlet A part növényzeténél szerintem különösen fontos lenne leírni, mit jelent a fejlesztésben a zöldfelület megőrzése. Nem mindegy, hogy néhány dézsás növény kerül egy burkolt térre, vagy a meglévő talaj, árnyékot adó fák és természetközelibb sávok kapnak szerepet. Az utóbbiak használati értéket is adnak, nyáron mérséklik a felmelegedést, és a vízparti élőhely szempontjából sem közömbösek.

Ez nem azt jelenti, hogy minden meglévő állapotot változatlanul kell hagyni. A megközelíthetőség javítása, a biztonságosabb útvonalak és az ülőhelyek valódi közösségi igények lehetnek. A kérdés inkább az, hogy ezekhez mennyi burkolás szükséges, milyen anyagokat választanak, és hogyan kezelik az árvíz után visszamaradó hordalékot, sarat vagy sérüléseket.

Amit később szeretnék látni A véleménykérés eredménye önmagában még nem döntés. Hasznos lenne majd közzétenni, hányan és milyen szempontok alapján válaszoltak, mely javaslatok férnek bele a következő tervezési fázisba, és melyek ütköznek árvízvédelmi vagy fenntartási korlátba. Egy rövid, közérthető visszajelzés sokat számítana akkor is, ha nem minden kívánság valósul meg.

A város felhívása itt olvasható: a belvárosi partszakasz közös újragondolása. Én a válaszadás előtt megnézném a helyszínt különböző napszakokban, és felírnám azt is, hol akad el most a gyalogos útvonal, hol lenne szükség árnyékra, illetve mely növényzetet lenne kár elveszíteni.

More posts by Borbála Fekete